A mindössze három éves magyar lányka Németországban bekerült a német óvodába. Egy kukkot sem tudott németül. A második napon a magyar szavakban az r hangot erős német akcentussal képezte. Egy-két nap után erről – szülői biztatásra – leszokott. Egy hét után a szülők megkérdezték az óvónénit, van-e gond a kislánnyal, mert hogy nem tud németül. Az óvó néni elnevette magát, közölte, hogy semmi gond. Ő ilyent még nem tapasztalt. A magyar kislány igazi vezéregyéniség, aki tökéletes német kiejtést és hangsúlyozást imitálva amúgy értelmetlen hangsorokat mond, a német gyermekek áhítattal hallgatják, s megcsinálnak mindent, amire a magyar leányka – az ő értelmezésük szerint – kéri őket.  

            Azt hiszem, megfejtettem a politika „varázslatát”.